Hogyan olvassunk étrend-kiegészítő címkét
Frissítve: 2026. szeptember
A csomagolás elülső oldala reklám. A hátulja dokumentum. Ez az egy mondat megkíméli az embert az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos csalódások nagy részétől — már csak azt kell tudni, mit keressünk hátul és mit jelentenek az egyes adatok.
Az összetevőlista tömeg szerint van rendezve
Az összetevőket a gyártáskor felhasznált mennyiség szerint csökkenő sorrendben kell felsorolni. Ezt az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 1169/2011 rendelet írja elő. Az első helyen általában víz vagy hordozóanyag áll, az pedig, amit elöl reklámoznak, nyugodtan lehet a lista végén.
Egy kivételt érdemes megjegyezni: a tömeg két százalékánál kisebb arányban jelen lévő összetevők a lista végén tetszőleges sorrendben szerepelhetnek. Az utolsó helyek tehát nem feltétlenül rendezettek.
Az E-számok nem figyelmeztetések, de néha kötelezettséget hoznak
Az E-szám csak annyit jelent, hogy az anyagot értékelték és engedélyezték az Unióban. A kérdést az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008 rendelet szabályozza. Maga a szám nem árulja el, természetes-e az adalék: az aszkorbinsav, vagyis a C-vitamin, az E300.
Hat színezéknek azonban különleges státusza van. A tartrazin (E102), a kinolinsárga (E104), a narancssárga S (E110), az azorubin (E122), a kosnil vörös A (E124) és az Allura vörös AC (E129) esetében a címkén fel kell tüntetni, hogy a termék hátrányosan befolyásolhatja a gyermekek tevékenységét és figyelmét. A kötelezettség ugyanennek a rendeletnek az V. mellékletéből ered, és minden ilyen élelmiszerre vonatkozik.
Ha a hat közül valamelyik szerepel a listában, de ez a mondat hiányzik, az konkrét szabálytalanság, amely harminc másodperc alatt ellenőrizhető: keresse meg a számot a listában, majd a mondatot a címkén.
Mit ígérhet a gyártó
A tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állításokat az 1924/2006 rendelet szabályozza. Az elv egyszerű: csak olyan állítás használható, amely átment a tudományos értékelésen és bekerült az európai nyilvántartásba. Minden más tilos, még ha óvatosan hangzik is.
- Étrend-kiegészítő soha nem gyógyít. Élelmiszernek betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságot tulajdonítani kifejezetten tilos. Az „élősködők ellen”, „a májért”, „a vérnyomásra” nem megengedett leírások.
- A „detox” nem engedélyezett. A szervezet méregtelenítésére vonatkozó állítások nem szerepelnek az engedélyezett állítások nyilvántartásában.
- A „probiotikum” gyakran egészségre vonatkozó állításnak minősül — maga a szó, további pontosítás nélkül — és használatát több tagállamban vitatják.
- A növényekre vonatkozó állítások felfüggesztve. Számos növényi alapanyagnál az értékelés nem zárult le, „on hold” állapotban maradtak. Ezért olyan óvatosak és általánosak a gyógynövények leírásai a gyártók anyagaiban.
Mennyi van benne — a kérdés, amely eldönti
A mennyiség nélküli lista szinte semmit nem mond. Két címke említheti ugyanazt a növényt, és tízszeres különbség lehet az adagban. Növényi kivonatoknál két számot keressen:
- A napi adagban lévő mennyiséget, milligrammban vagy milliliterben.
- A kivonási arányt, 1:10 vagy 10:1 formában. Az 1:10 azt jelenti, hogy tíz rész növényi anyagból egy rész kivonat lesz — tehát hígított kivonat. A 10:1 koncentrátumot jelöl.
Ha a gyártó csak a növényeket sorolja fel, egyetlen szám nélkül, a készítmény semmivel nem összehasonlítható: sem a versenytársakkal, sem a monográfiákban leírt adagokkal.
A felelős cég, vagyis hová megy a reklamáció
Minden csomagoláson szerepelnie kell az élelmiszerre vonatkozó tájékoztatásért felelős vállalkozó nevének és címének. Ő felel a termékért, és hozzá irányul a reklamáció. A nevet érdemes megkeresni a székhely szerinti ország cégnyilvántartásában.
Egy percbe telik, és olyan kérdésekre válaszol, amelyeket egyetlen értékelés sem old meg: létezik-e a cég, mióta, nincs-e felszámolás alatt, és egyezik-e a címkén szereplő cím a nyilvántartásbelivel. A csomagoláson feltüntetett internetcímet is érdemes megnyitni — előfordul, hogy régen lejárt.
Magyarországon egy lépéssel több
Az étrend-kiegészítőket forgalomba hozatal előtt be kell jelenteni az OGYÉI-nek, amely nyilvános nyilvántartást vezet a bejelentett készítményekről. A bejelentés nem minőségi tanúsítvány — hatásossági vizsgálat nincs mögötte —, de a hiánya olyasmi, amire érdemes rákérdezni a forgalmazónál.
Négy ellenőrzés a polc előtt
- Keresse meg az elülső oldal minden ígéretét a hátoldali listában.
- Ellenőrizze, hogy a hat színezék valamelyikének jelenlétében ott van-e az előírt figyelmeztetés.
- Keresse a számokat: milligramm adagonként és kivonási arány.
- Olvassa el a napi adagot, és ossza el vele a tartalmat — megtudja, meddig tart valójában a csomagolás.
Források
- Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról — EUR-Lex, CELEX 32011R1169
- Az 1333/2008/EK rendelet az élelmiszer-adalékanyagokról, V. melléklet — EUR-Lex, CELEX 32008R1333
- Az 1924/2006/EK rendelet a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állításokról — EUR-Lex, CELEX 32006R1924
- A 2002/46/EK irányelv az étrend-kiegészítőkről — EUR-Lex, CELEX 32002L0046
- Az engedélyezett állítások európai nyilvántartása — Európai Bizottság
- Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet — ogyei.gov.hu
Ez a szöveg az élelmiszerek jelölésének általános szabályait ismerteti, és nem jogi vagy orvosi tanácsadás.